Last Vegas [2013]

A Last Vegas tipikusan egypatronos mozi. Nem nyújt semmi újat, jóformán ha feláll a koncepció, már előre tudni fogod, mi sül ki belőle, de mégsem lehet rá kifejezetten haragudni. Ebben persze hatalmas szerepet játszik a négy színész: Robert De Niro, Kevin Kline, Morgan Freeman és Michael Douglas.

Adva van négy vén szivar, akik ezer éve barátok. Immár nyugdíjasok, mind a négyen más-más sorsra jutottak: De Niro gyászolja feleségét, Kline viszonylag boldog, ám egyhangú házasságban él, Freeman-re gyerekei úgy vigyáznak, mint egy óvodásra, míg Douglas fényűző életmódot folytat, és éppen elvenni készül egy fiatal lányt. Nincs mese tehát, legénybúcsút kell szervezni, mégpedig a legénybúcsúk hazájában, Vegasban.

Voltaképp egy sima, átlagos komédia, aminek minőségén nem csak a színészek tornásznak fel kicsit, hanem az úgymond "normális" poénok, amelyek ritkaság számba mennek olyan időkben, amikor azon kell nevetni, hogy Adam Sandlert lehugyozza egy szarvas. Persze nem azt mondom, hogy a térdemet csapkodtam, amíg néztem a Last Vegast, egyszerűen csak mosolyra késztet, párszor felnevetsz, de közel sem az a hangosan röhögős vígjáték.

Azért az írók nem bírták ki, hogy ne színesítsék-szagosítsák a palettát egy drámai, illetve egy romantikus szállal is: De Niro és Douglas karakterei nem jönnek ki jól egymással, Vegasba érve a négy jó barát pedig egy bárba betérve kapásból megismerkedik minden konfliktus forrásával: a nővel (Mary Steenburgen).

A Last Vegas tényleg olyan mozi, amit közel sem a történet visz el a hátán, hiszen millió más filmből építkezik: ugyanolyan kedvelhető, amilyen egyszerű is. A négy főszereplő úgy, ahogy van telitalálat, Steenburgen is teljesen szimpatikus figura (értsd: nem akar szart keverni), de azért az írók némi kreativitást vihettek volna a forgatókönyvbe. Egyszer nézős darab, de egyszer mindenképp. 6/10.