Újranézve: 21 Jump Street

És nincs magyar alcím!

Mivel készülök a nyár végére érkező második részre, így újráztam az elsőt, ami ugye egy régi, Johnny Depp-féle sorozat alapján készült. Erre utalnak is néhány mondat erejéig a filmben, mondván, hogy "mostanában minden régi szart feldolgoznak".

Szóval nem tudom, ki hogy van vele, ki látta legalább kétszer a 21 Jump Street-et, de nekem most másodszorra valahogy sokkal jobban tetszett. Adva van ugye egy Tatum és egy Hill, utóbbi volt anno a suli lúzere, előbbi pedig az alfahím. Aztán úgy hozza a helyzet, hogy zsaruk lesznek, és egy titkos akció keretein belül be kell épülniük egy gimnáziumba, mint diákok, mivel egy újfajta drog árasztotta el a piacot. Itt aztán fordul a kocka, ugyanis az egykori suli nagyágyúja a kockákkal, míg az anno örökös céltábla most a keményebbekkel lóg.

Ráfért már az újranézés a filmre, piszkosul jól szórakoztam. Nyilván akad néhány kínosabb jelenet is, amikkel már azért túllőttek a célon, de hangosan röhögős kikapcsolódás volt, mindent összevetve. A helyzet az, hogy Tatumnak nagyon megy a nevettetés, nem egy gigászi nagy tehetség, de valahogy itt jobban elfér az ember, mint mondjuk egy romantikus filmben, hiába tipikus szépfiú. Hill pedig Hill: sokkal elviselhetőbb, mint a Superbad-ben, ketten együtt hatalmas párost alkotnak. Érződik minden képkockán, hogy a forgatás is remek hangulatban telt. De ott van még Ice Cube, aki a szokásos mogorva figurát hozza, de őt meg pont ezért szeretjük.

Aki nem mostanában látta, de anno tetszett neki, az feltétlen nézze meg, nálam csak emelte a szintet. Természetesen ajánlom az eredeti nyelvet, mert néhány hang, na és persze a Szabó Győző-féle fekete "akcentus" piszok gáz volt annak idején, ha jól emlékszem.