2012. október 29.

Red Lights

| | 1 comment
Ilyen az, amikor egy szépen felépített forgatókönyv a végére konkrétan kifullad. A Buried rendezője ezúttal a médiumok világába kalauzolja el minket, ennek eredménye egy feszültségektől nem mentes thriller, amely...

1. Lehetett volna rövidebb is.
2. A végén azért a csattanóért falhoz állítás jár.




A történet főhősei Margaret Matheson és Tom Buckley, arra tették fel az életüket, hogy az állítólagos természetfeletti képességekkel megáldott embereket lebuktassák. Éppen kapóra jön nekik, hogy a hírhedt médium, Simon Silver harminc év után tér vissza a rivaldafénybe. Simon egy hihetetlenül rejtélyes ember, minden jel arra mutat, hogy ő valóban nem csaló, nem mellesleg annak idején, visszavonulása előtti utolsó műsorában legnagyobb kritikusa, aki éppen lebuktatásán dolgozott, szívrohamban hunyt el, ezzel többen a médiumot gyanúsították meg, hogy az ő keze van a dologban.

Amit már a Buried esetében is megtanulhattunk, hogy Rodrigo Cortés remekül ért a feszültség adagolásához. Valahol vicces, hogy egy egyhelyszínes mozival jobban elbírt, mint most ezzel. Bár üresjáratok nagyon nincsenek, a végére azért sokalltam ezt a majdnem két órát, mert utólag visszagondolva volt néhány abszolút felesleges jelenet. Ez azért is rossz, mert a Red Lights amúgy remekül építkezik, fokozza az érdeklődést, mi pedig egyre inkább kíváncsiak vagyunk, mi sül ki ebből. A végeredmény azonban kiábrándító volt, legalábbis számomra mindenképp.

A film azonban a színészi alakítások terén bizonyult legerősebbnek. Egyik oldalon ott van Sigourney Weaver és Cillian Murphy, bár inkább utóbbi kapott nagyobb teret, és ezúttal is bebizonyította, hogy kiváló színész. Aztán pedig Robert De Niro, akinek talán a legjobban megírt karakter jutott. Nagyon misztikusan van bemutatva, rejtélyekbe burkolva, amikor pedig a színpadon láthatjuk a közönség előtt, na az egyszerűen kiváló.

A Red Lights az élő bizonyíték arra, mennyire fontos is egy filmben a befejezés. Hiába a feszült atmoszféra, a szép adagolás, és a remek színészi játékok, sajnos a film felesleges hossza és a finálé miatt nem tudom az egekig magasztalni. Borongósabb estére ajánlott inkább. 6/10.

Hazai premier: november 29.


1 megjegyzés:

  1. Nekem meg pont a vége tetszett (bár nem estem hasra a csavartól, de azért adta), és a többi részét találtam picit vontatottnak meg hosszúnak, úgyhogy 6/10 nálam is.

    VálaszTörlés

Mielőtt írnál, olvasd el

- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.

Köszönet